Az emberi szervezetben, az életkor előrehaladtával, párhuzamos és egymástól nem függetleníthető folyamatok zajlanak, melyek hatással vannak számos betegség kialakulására. A humán bélflóra – amely lényegében egy új szervnek tekinthető - ismerten kulcsszerepet játszik nem csak a tápanyagok hasznosításában, de számos metabolikus, fiziológiai és immunológiai folyamatban is. Az elmúlt években gyorsan fejlődtek azok a módszerek, melyek lehetővé teszik ennek a korábban kicsit mellőzött szervnek a vizsgálatát, ezért hihetetlen módon megszaporodott a témában megjelenő publikációk száma is.
A bélflóra állapota és az allergiás megbetegedések kialakulása között komoly összefüggés áll fenn. Az újszülöttek bélflórájának egészségét leginkább az anyatejes táplálás támogatja, és a kutatók megállapították azt is, hogy a baktériumközösség egészsége az allergiás betegségek kialakulása ellen is hat.
Sokan tapasztalják azt az érzést, amely nagyobb erőpróbák, feszültséggel teli időszakok során jelentkezik: szorítást vagy remegés érzését a gyomorban. Ez a hatás régóta ismert: a kapcsolat a bolygóidegen keresztül jön létre, és független az elhatározásunktól. Azt gondolhatnánk, hogy ez az „efferens hatásmechanizmus” amit pontosan ismerünk. De a szakembereket is érheti meglepetés.
Az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő a hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél.
A hangulati ingadozások természetes velejárói az életünknek, melyet leggyakrabban a külső körülményeknek tulajdonítunk. A külső okok érthetőek (hirtelen változások, félelmek és veszteségek). Az, hogy a depressziónak belső (endogén) okai is lehetnek, már régóta ismert. Ezek között az okok között leggyakrabban a neurotranszmitterek (szerotonin és noradrenalin) lecsökkent szintjét említik leggyakrabban, de szerepet játszik ebben a vitaminhiány is. Ugyanakkor kevesen (még a szakemberek között is kevesen) gondolnak olyan okra, ami az elmúlt évek kutatásai alapján egyre inkább bizonyosságot nyer.
Az újszülött kori fertőzések egyik oka az éretlen immunrendszer – hangzik a leggyakoribb érvelés. Vajon tényleg ez a fő ok, vagy lehetséges, hogy más, ennél fontosabb ok van a háttérben? A Science szaklapban idén áprilisban megjelent közlemény1 szerint az ok ennél meglepőbb, mi több, jó esély van a megelőzésre is.
Már hatvan éve ismeri a tudomány azt a jelenséget, hogy az anyatejben olyan összetevők is vannak, amelyek a baba számára egyáltalán nem emészthetőek. Az anyatej 21 (!) százalékát kitevő összetett szénhidrátok szerepe sokáig teljesen homályban maradt. Milyen evolúciós előnye van egy olyan anyagnak, amely látszólag teljesen haszontalan az újszülött számára?