Az emésztőszervi betegségek és a stresszállapot összefüggéseit évtizedek óta kutatják. Egyik ilyen betegségcsoportot a gyulladásos bélbetegségek (IBD) alkotják. Tény, hogy nem stressz okozza a betegséget, azonban szorongás, ritkában depresszió is társul az alapbetegséghez.
A címet egy idei, szeptemberi cikkből kölcsönöztük, amely szerint „A hüvelyi mikroflóra egyensúlyának hiánya jelentős hatással van a méhnyakrák előfordulására és kialakulására. A patogenezis azonban nem teljesen tisztázott.”
Már régóta ismert volt a bél és a bőr flórája, de a mikrobiológiai vizsgálatok lehetőségeinek fejlődésének köszönhetően sok új baktérium törzset sikerült kimutatni és kiderült, hogy olyan helyeken is élnek baktériumok, amiket eddig sterilnek hittünk.
Az utóbbi évek tudományos kutatásai alapján egy olyan baktériumtörzs került reflektorfénybe, amely jelentős hatással van az anyagcserefolyamatokra.
A hipertónia a szív- és érrendszeri betegségek vezető kockázati tényezője, és évente több mint 9, millió azonosított halálesetért felelős világszerte. A hipertónia több tényező által alakított állapot, melyet genetikai és környezeti tényezők befolyásolnak, mint például a fizikai inaktivitás, az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a stressz, az étrend és az utóbbi időben előtérbe kerülő bélflóra.
A baktériumok is edzhetők. Pontosan ebben rejlik a hatékonyságuk egyik kulcsa. Ha a szaporításuk során olyan körülmények közé helyezzük őket, amikor kénytelenek alkalmazkodni a változásokhoz, akkor olyan tulajdonságokat alakítanak ki, amelyek nem csupán átmeneti, hanem tartós változásokat idéznek elő – akár a genetikai állományukban is.
Természetesnek vesszük, hogy a szoptatás során a babák beleiben különböző baktériumpopulációk jelennek meg, amelyeknek szerepe van például a tápanyagokfelszívódásában, és a vitamin-ellátásban. De vajon lehetséges-e, hogy az anyatejbe egyenesen az emlőből kerüljenek be baktériumok? Úgy tűnik, hogy ez egyre valószínűbb mechanizmus.
A bélflóra összetételének (mikrobiom) kutatása és az egyes kórképekkel való összefüggése forradalmi változást hozhat az orvostörténetben. Az utóbbi évtizedek felfedezéseinek eredménye egy teljesen új szemlélet, amely az orvosi diagnosztika mindennapjaiba is be fog kerülni, bár jelenleg még forrongó állapotban van.
A bélflóra egy olyan komplex ökoszisztéma, amely részt vesz szervezetünk számos élettani funkciójának szabályozásában. Egészséges emberekben homeosztatikus egyensúly áll fenn az immunrendszer működése és a bélflóra összetétele között.
A bélflóra egy olyan komplex ökoszisztéma, amely részt vesz szervezetünk számos élettani funkciójának szabályozásában. Egészséges emberekben homeosztatikus egyensúly áll fenn az immunrendszer működése és a bélflóra összetétele között.
Miért írtuk, hogy egy ok ismeretlen, amikor a cikk nyilván egy ehhez kapcsolódó új ténnyel igyekszik megismertetni az olvasót? Ismeretlen – abban az értelemben, hogy a most tárgyalandó terület teljesen kiesik a hagyományos orvoslás látóteréből, ugyanakkor igen jelentős befolyással bírhat egyes betegek esetében.
Mikrobiológiai vizsgálatok igazolták, hogy az AD-es csecsemők bélflórájában a diverzitás csökkent, Clostridium kolonizáció mutatható ki, a Bacteroidesek aránya pedig kisebb lesz.
Évről-évre nő azoknak a betegeknek a száma, akik emésztőrendszeri tünetekre, puffadásra, kellemetlen érzetre panaszkodnak, és a tüneteik mögött nem áll semmilyen szervi elváltozás.
A szalmonellózis egyike azon betegségeknek, melyeket (leegyszerűsítve) ételmérgezéseknek nevezünk.
Ritka az olyan közlemény, amely a végső konklúzióval nyitna. Mi most mégis ezt tesszük, mert fontosnak tartjuk, hogy ez a teljesen meglepő és igen lényeges információ biztosan eljusson az egészségügyi szakemberekhez.
A hirtelen fellépő mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, lehet szívinfarktus, angina pectoris, vagy tüdőembolia is a tünetek mögött. Ha a vizsgálat ezeket kizárja, felmerül a panaszok egyéb eredete.
A perinatális táplálkozási körülmények hosszú távon is kihatnak az anya és a gyermek egészségére és jóllétére.
Jelenleg nem állnak rendelkezésre standard gyógyszerek a humán papillomavírus (HPV) fertőzés kezelésére. Néhány, a gyakorlat szempontjából hasznos tényre hívjuk fel a figyelmet.
Az utóbbi évtized tudományos kutatásai arra utalnak, hogy a bélflóra olyan anyagokat termel, amelyek közvetlen hatással vannak az agysejtekre, így az ún. neuronális transzkripció során a szervezet működését sokféle módon képesek szabályozni.
Az Alzheimer-kór neurodegeneratív betegség, amely 45 millió embert érint világszerte, és CDC szerint a 6. helyen áll az összes felnőtt halálok között. A genetika kétségkívül meghatározó kockázati tényező a kór kialakulásában, amelyhez kockázati tényezőként a környezet és az életmód is hozzájárul.
Emésztőszervi ambulanciánkon gyakran elhangzik: „megműtötték az epémet, de a panaszaim változatlanok”.
A perinatális táplálkozási körülmények hosszú távon is kihatnak az anya és a gyermek egészségére és jóllétére.
Minden szervünk öregszik, csahogy nem egyszerre - meghatározható, hogy melyik mennyire gyorsan.
Még orvosi körökben sem teljesen ismert a diszbiózis jelenségének hármas természete. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jellemzők között az első helyen áll a fakultatív patogén, illetve a patogén baktériumok elszaporodása.
A Crohn-betegség – a bélrendszer szegmentális gyulladásán alapuló kórkép – nem fertőző betegség, a gyulladásos bélbetegségekhez tartozik, hazánkban jelenleg mintegy 12 000-en szenvednek benne. Fő tünetei a hasmenés, hasi fájdalom, láz, véres széklet.
A szimbiotikumok (probiotikumok+ a növekedésüket segítő prebiotikumok) előnyös szerepéről több cikk jelent meg az elmúlt évtizedekben, elsősorban a gasztroenterológiai és a nőgyógyászati szakterületeken. Az utóbbi időben fölgyorsult a bőrgyógyászati szerepük kutatása is.
Koraszülötteknél és csecsemőknél több kórkép megelőzésében és kezelésében kaphat szerepet a mikrobiom befolyásolása, a gondosan megválasztott mikroorganizmusok megfelelő mennyiségben való adagolása, vagyis a probiotikumos kezelés.
Az inulin egy vízben oldódó növényi rost, nevét az örménygyökér (Inula helenium) latin növényi nemezetségéről kapta. Összetett cukor (poliszacharid), amely a gyökérben, vagy a rizómában (gyökértörzs) halmozódik fel. Döntően fruktózegységekből áll, kevés glukózzal. Jellemző, hogy a humán bélben lévő enzimek nem tudják lebontani, és a bontás csak a vastagbélben indul meg, amelyet a bélbaktériumok végeznek el.
A modern életstílus következtében világszerte jelentősen csökkent a fertőző betegségek előfordulása, ezzel szemben nőtt az allergiás, autoimmun, metabolikus és mentális betegségek száma, amiben a mikrobiom is érintett.
A modern életstílus következtében világszerte jelentősen csökkent a fertőző betegségek előfordulása, ezzel szemben nőtt az allergiás, autoimmun, metabolikus és mentális betegségek száma, amiben a mikrobiom is érintett.
A poszt-covid-tünetegyüttes sajátos bélflórabeli eltérésekkel jár együtt. Mindez felveti a lehetőségét annak, hogy az egészséges bélflóra hozzásegíthet a poszt-covid tünetek megelőzéséhez, kezeléséhez.
Az elmúlt években egyre több adat áll rendelkezésre a császármetszéssel született gyermekek lehetséges káros egészségügyi következményeiről – szemben a hüvelyi úton születettekkel. A számos, mára már jól dokumentált mellékhatás közül emeljünk ki egyet, az elhízást.
Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a COVID-19 fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy különböző súlyosságúak, és az egyes megjelenési formák kimenetele is más és más.
A probiotikumok jótékonyan segítik szervezetünk bélflórájának munkáját. Azonban, mint minden készítménynél (legyen az gyógyszer vagy étrend-kiegészítő), a probiotikumok esetében is szem előtt kell tartanunk néhány szabályt.
Az epesavak normális esetben a terminális ileumtól (vékonybél utolsó szakasza) kezdve – ahol felszívódásuk a legnagyobb mértékben történik – nem gyakorolnak káros hatást a normális bélflórára. Azonban epebetegségek esetén az epesavak ürülése rendszertelenné válhat, hasmenéses tünetek is felléphetnek.
A mai kor emberének táplálkozására jellemző, hogy a boltokban kapható élelmiszerek sok cukrot, tartósítószert, adalékanyagot és színezéket tartalmaznak. Dr Németh Alíz gasztroenterológust, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük arról, hogy ezek a feldolgozott élelmiszerek mennyit rontanak az emésztésünkön.
A közelmúltban élelmiszeripari szemmel meglepő eredményeket hozott egy magyarországi fogyasztói kutatás: a fogyasztók fele tisztában van azzal, hogy a probiotikumok élelmiszerekkel is bevihetők a szervezetünkbe, és többségük ezért szeretné, ha az élelmiszerek jelölésében szerepelne a probiotikumtartalom.
A vírusos légúti fertőzések megelőzése és kezelése kapcsán a probiotikumok alkalmazása előnyös alternatíva lehet. Gyermekeknél a probiotikum és a C-vitamin együttes adása 30 %-kal redukálhatja az óvodai/iskolai hiányzások számát,- derül ki egy vizsgálatból.