Elsőre furcsának tűnik, hogy egymástól távoli és különféle funkciót betöltő szervek egymással szoros kapcsolatban állnak és együttműködnek. Mégis így van ez. A bél működése hatással van az agy működésére, és fordítva.

„Bél-agy tengely” – nem kézzel fogható, de igen lényeges kapcsolat

A „bél-agy tengely” (angol orvosi szakirodalomban Gut-Brain Axis néven) megléte és működése az emberi szervezetben mára már tényként kezelhető. Mielőtt bárki is egy új anatómiai képlet után kezdene keresgélni, leszögezendő, hogy a „bél-agy tengely” nem egy új, kézzel fogható szerv! A „bél-agy tengely” nem más, mint a bél, illetve az agy közti szoros, kétirányú kapcsolat. Pontosabban a bélműködés, a bélflóra, valamint az idegrendszeri működés, pszichés funkciók, mentális állapot között fennálló, oda-vissza irányú kapcsolat.
A bél és a bélben élő mikroorganizmusok összessége, vagyis a bélflóra, idegi úton és ingerületátvivő molekulák segítségével, a véráram közvetítésével, illetve az immunrendszer révén küld „üzeneteket” az agyba. „Cserébe” az agy is különféle hírvivő molekulákon keresztül befolyásolja a bélflórát és a bélműködést.

Hogyan hathat az agy a bélre?

Példaként hozható az állandó idegeskedés és stressz, ami kedvezőtlen hatással van a bélflórára, a bélműködésre. Többen ismerik az állapotot, amikor az idegfeszültség hasi panaszokhoz, hasmenéshez vezet.

Hogy hat a bél az agyra?

Bizonyított, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott bélflóra hozzájárulhat az agyi működés normalizálásához, és közvetetten számos idegrendszeri panasz orvoslásához. Amennyiben a bélben élő különféle baktériumok milliárdjai egyensúlyban vannak, akkor az hozzásegíthet a viselkedés normalizálásához, a hangulat optimalizálásához, sőt egyes krónikus idegrendszeri betegségek megelőzéséhez, kezeléséhez.

A bél (is) irányítja az agyat?

Jövőbe mutató felismerés, és számos terápiás lehetőség alapja az az új ismeretanyag, miszerint a bél és agy egymással oda-vissza irányban kommunikálnak (1,2).
A kétoldalú kapcsolatnak köszönhetően a bélben élő baktériumok befolyásolhatják a hangulatot és a viselkedést. Ez azt jelenti, hogy a bélflóra összetétele hatással lehet arra is, hogy az adott egyed mennyire vakmerő vagy visszahúzódó, netán mennyire boldog vagy boldogtalan. Az egészséges bélflóra segíthet a stressz leküzdésében, a depresszió, a szorongás vagy az agresszió megelőzésében és kezelésében, illetve hozzájárulhat különféle központi idegrendszeri megbetegedések, kórfolyamatok megelőzéséhez. Egyre inkább ismertté válik, hogy melyek azok a jótékony bélbaktériumok, amik jelenléte hozzájárulhat a szorongás megelőzéséhez (Bifidobacterium longum), vagy a stressz csökkentéséhez, a depresszió mérsékléséhez (Lactobacillus rhamnosus) (1,2).
A bélflóra felborult egyensúlyával kapcsolatba hozható idegrendszeri betegségek skálája meglepően széles. Vizsgálatok alapján a megzavart bélflóra szerepet kap például a migrénes fejfájás kialakulásában. Emellett feltételezik, hogy a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór és az autizmus is összefügghet a bélflóra összetételével. Sőt, az egészséges táplálkozással egyensúlyban tartott bélflóra egyfajta védő szerepet tölthet be az időskori szellemi hanyatlással szemben (2).
Elmondható, hogy az egészséges bélműködés és a kiegyensúlyozott bélflóra az optimális agyi működés egyik feltétele.

Táplálkozással és jótékony baktériumokkal támogatható a „bél-agy tengely”

Mit lehet tenni azért, hogy egészséges legyen a bélműködés/bélflóra és az azzal kapcsolatban álló agyi működés?
A legfontosabb a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás. Érdemes hangsúlyt fektetni a bélnek és bélbaktériumoknak „tetsző” táplálkozásra. Antioxidánsokban, vitaminokban dúsan javasolt táplálkozni. Ajánlott, hogy gyakran szerepeljenek az étlapon zöldségek, gyümölcsök. Maguk a jótékony baktériumok is bejuttathatók a bélbe, például élőflórás termékekkel (kefir, joghurt, savanyú káposzta stb.). Érdemes gondoskodni arról is, hogy a jótékony baktériumok tápláléka is rendelkezésre álljon,- vagyis javasolt a rostokban (zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék) dús táplálkozás.

Forrás

1. The Gut-Brain Connection: How it Works and The Role of Nutrition (healthline.com)
2. PharmaOnline - Pszichobiotikumok: új távlatok a pszichés kórképek gyógyításában