Az irritábilis bél szindróma a beleket érintő funkcionális rendellenesség, melynek fontos jellemzője, hogy a kórkép hátterében szervi eltérés nem igazolható. A világ teljes lakosságának 10–20%-át érinti, egyfajta civilizációs betegség. Nemzetközi kutatásokban rendkívül nagy aktualitással bír a téma, ahol a legfőbb cél a hatékony kezelési lehetőségek feltérképezése, kidolgozása.

Az IBS-re jellemző a viscerális hiperszenzitivitás és a székelési habitus megváltozása. A beteg puffadást, hasi görcsöket, székrekedést, vagy éppen hasmenést észlel magán tünetként, mely végső soron fokozott életminőség-romláshoz vezethet. A betegség törzsokát pontoson még nem sikerült feltárni; a stresszes életmód, nem megfelelő táplálkozási szokások, örökletes hajlamosító tényezők, pszichés okok, alkoholfogyasztás és dohányzás mind hozzájárulhatnak a kialakulásához. Differenciáldiagnosztikája komoly feladatot ad a szakembereknek, mert a fent említett tünetek hátterében komoly szervi eltérés is állhat, melyet a vizsgálatok során először ki kell zárni. A gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészre is komoly feladat hárul, hiszen a frontvonalban esetlegesen ő találkozik először a beteg tüneteivel. Ilyenkor alapos beteginterjút követően mindenképpen ajánlatos és fontos javasolni egy gasztroenterológiai kivizsgálást.

Átfogó tanulmányok keletkeztek az elmúlt néhány évben arról, hogy milyen szupportáló hatása lehet az IBS terápiára a probiotikumoknak. Ígéretes kutatási eredmény született Lactobacillus rhamnosus LCR 35^® törzzsel, mely erős adhézióval kötődik a bél sejtjeihez. Kimutatták, hogy a Lactobacillus rhamnosus LCR 35^® három enteropatogén kórokozó tapadását is képes gátolni: Escherichia coli (EPEC), enterotoxikus Escherichia coli (ETEC) és Klebsiella pneumoniae – illetve antibiotikus hatása van 9 humán patogén esetében.

Egy korábbi vizsgálatban viscerális hiperszenzitivitást váltottak ki patkányokban két modellt alkalmazva. Az egyik esetben műtéti eljárásban injektáltak be 2,4,6-trinitrobenzolszulfonsavat (TNBS) a vastagbél proximális részébe. A másik esetben PRS (Partial Restraint Stress) modell szerint korlátozták, de teljesen nem akadályozták az állatok testének mozgásait egy plexiüveg hengerben. Következő lépésként a disztális vastagbél tágítását hajtották végre TNBS modellnél 7 nap elteltével az injektálás után, a másik esetben a stresszhatás kiváltását követően. Fokozatosan növelve a nyomást, fájdalom-küszöbértékeket határoztak meg, melyeket az állatok fájdalomra adott viselkedésmintázatából lehetett detektálni.

Az állatoknak Lactobacillus rhamnosus LCR 35^®-öt adtak nyolc egymást követő napon, napi egyszer, kétfajta változatban (BACILOR – LCR RESTITUO^® és FLOREA – LCR LENIO^®: dehidratált glükóz sziruppal formulált) és megvizsgálták, hogy a probiotikum alkalmazása hogyan idéz elő változást a fájdalom-küszöbértékekben a kontroll csoporthoz viszonyítva.

A „kezelés” mind a kettő változat esetében szignifikáns antihiperszenzitív hatással bírt. Az eredményekből esetlegesen olyan konzekvenciát is levonhatunk, hogy a Lactobacillus rhamnosus mérsékli a hipotalalmusz-hipofízis-mellékvesekéreg (HPA) tengely akut stresszre adott válaszreakcióját.

IBS-ben szenvedő betegeknél egyre több evidencia mutatja azt, hogy a vastagbél nyálkahártyájánál megváltozik a lokális immunválasz.

A kísérletsorozatban olyan citokinek kvantitatív analízisét, elemzését is elvégezték, amelyek az IBS, valamint a TNBS által kiváltott gyulladás patomechanizmusában kulcsszerepet játszhatnak. Lactobacillus rhamnosus LCR 35^® törzzsel történő kezelést követően az IL-23 gyulladásos citokin (Th17 regulátora) szekrécióját tekintve, mennyiségi mérést végezve egyértelmű csökkenés látszott, ami arra utalhat, hogy a probiotikum mérsékelte a TNBS által kiváltott T helper 17 sejt mediált gyulladást. Az IL-23 útvonal az egyik főszereplő a vastagbél gyulladásos folyamataiban (mind a kezdeti és későbbi lépéseknél is), valamint autoimmun betegségekben is. A kísérletsorozatban elvégzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a vizsgált Lactobacillus rhamnosus immunmoduláns funkcióval is bírhat, amely szerepet játszhat az IL-23/Th17 tengely immunaktivációs lépéseiben, a vastagbél gyulladásos folyamatainak regulációjában.

A BS Florea olyan kapszulás étrend-kiegészítő készítmény, mely nagy (10⁹ CFU/kapszula) koncentrációban tartalmaz Lactobacillus rhamnosus LCR 35® baktérium törzset.

Felhasznált irodalom

1. www.drprobiotikum.hu
2. Y. Darbaky, B. Evrard, S. Patrier, J. Falenta, S. Garcin, A. Tridon, M. Dapoigny, C. Silberberg, A. Nivoliez and L. Diop.
   Oral probiotic treatment of Lactobacillus rhamnosus LCR 35® prevents visceral hypersensitivity to a colonic inflammation and an acute psychological stress.
   Journal of Applied Microbiology. 2016. 122(1)